Amikor már túl vagy legalább 4-5 diétán, és még mindig sírva roskadsz össze a ruhakupac tetején egy esemény előtt, mert undorítónak találod magad, és nem tudsz felöltözni, akkor bizonyára te is azt hiszed, hogy nincs elég akaraterőd.

2 éve készítettem egy kérdőívet hogy jobban megismerjem a célközönségem és a kitöltők 96%-a az akaraterő hiányát okolta. Nyilván valóan én is évekig ebbe a kategóriába tartoztam. Jó pár év tanulásra volt szükségem hogy megértsem, hogy ez a helyzet ennél sokkal komplexebb. Bár olyan könnyű lenne, ha egy kicsit gyúrnánk akaraterőre és minden mehetne tovább.

Lehet, hogy minden áron fogyni szeretnél, vagy abbahagyni a falásrohamokat, vagy megálljt szeretnél parancsolni az érzelmi evésnek. De ez nem ennyire egyszerű. Nem szabadna elsősorban az akaraterőt hibáztatni. Az későbbi fejezetben jön majd és lehet, hogy még nem tartasz ott.

Hogy miért is nem?

Imádjuk magunkat hibáztatni, mert az elmének mindig szüksége van egy megfogható, racionális magyarázatra. Ami azért még nem megy annyira mélyre, hogy fájjon, vagy nem borítja fel a hiedelemrendszerünket, de mégis megmagyarázza a szituációt. Az akaraterő hibáztatása valójában egy könnyebb út, ami végeredményben vakvágányra vezet.

Az akaraterő egyébként egy olyan jelenség, mint egy autó tankja. Nem végtelen. Nem kifogyhatatlan. Ha munka közben előtted van egy tálca süti, akkor még ha brutál izmos vagy akaraterőben, akkor is átlagosan 8x tudsz nemet mondani és az esetek 80%-ában 9. kísértésre már nem tudunk ellenállni. A tank kifogyott. Kész. Tök vicces egy életen át tartó harcot elintézni ennyivel. Nincs akaraterőm...

Tudod mi bújik meg a sikertelenségeid mögött? Miért nem tudsz lefogyni?

El kell keserítselek, de nincs egy olyan egyszerű válasz mint az akaraterő, vagy fegyelem.

Viszont ott van az egész életed. Ami történt veled kiskorodban, a hosszú évek alatt gyűjtött tapasztalataid a témában. Amikor bántottak, mert nagydarab vagy, amikor a szüleid nem engedtek desszertet enni amíg be nem fejezted a főételt. Amikor a nagymamád sütivel vígasztalt, amikor az utcán rondán néztek rád, vagy megbántottak, vagy a szerelmed azért hagyott el mert valaki vékonyabb volt nálad. Ott vannak a diéták, amiket végig csináltál és megerőszakoltad magad velük. Ott van a mentális része, hogy már eleged van a szabályokból, a mentális börtönből. Eleged van, elfáradtál. Azt evést emellett biológiai faktorok is irányítják, mi van, ha ott van nálad a bibi? És ez meg csak egy kis szelete azoknak az okoknak, amiért nem megy...

Tehát a megoldás hogy elkezdesz más perspektívából tekinteni a problémára és megkeresni a gyökérokokat és a fenntartó tényezőket. Valami oka van annak, hogy nem haladsz és itta az ideje belátni, hogy az az út, amin eddig mentél, nem működik.

Ha gondolod, írd meg, hogy állsz az akaraterő témaköréhez. Kíváncsi vagyok rád.